Felújítás körültekintően - 1. rész
2012. augusztus 24., péntek
Mikor belevágunk házunk felújításába, az első és legfontosabb dolog egy minden várható munkára kiterjedő terv készítése, készíttetése még akkor is, ha csupán nem engedélyköteles, kisebb javításokról van szó, vagy mi magunk végezzük a felújítást. Egy terv segítségével könnyebben átláthatjuk, szervezhetjük az elvégzendő feladatokat, beállíthatunk egy megfelelő ütemezést, reálisabban ki tudjuk számítani a várható költségeket, és rugalmasabban reagálhatunk az időközben felmerülő, nem várt problémákra.
A jelenlegi jogszabályok szerint az építési, felújítási tevékenységek három csoportba sorolhatók: engedélyköteles, bejelentés alapján végezhető, nem engedélyköteles munkák. Engedélyköteles tevékenységnek tekinthető minden olyan átalakítás, megerősítés, ami a meglévő épület homlokzatképzését, tartószerkezetét érinti, illetve a funkcióváltással járó beavatkozások. Ilyen módon építési engedély kell, például új ablak nyitásához, ablak nagyobbra cseréléséhez, tetőtér-beépítéshez, egyrészt a födémet átlyukasztó lépcső építése, másrészt a padlás lakótérré alakítása miatt. Ne felejtsük el, hogy nemcsak az építéshez, de az épületek bontásához is engedélyt kell kérni a hatóságoktól. A gépészetet érintő beavatkozásoknál a gázvezetékekkel, illetve kéményekkel kapcsolatosakat is engedélyeztetni kell a szakhatóságokkal. Bejelentési kötelezettség terheli az épületek utólagos hőszigetelését, azonos méretben történő nyílászárócserét, homlokzat átszínezését, alárendelt 100 m² alatti melléképület építését. Fontos tudni, hogy a műemléki vagy helyi védelem alatt álló épületeket érintő minden beavatkozás, az utólagos hőszigetelést, átszínezést is beleértve, engedélyhez kötött, külön szabályozás vonatkozik a műemléki, világörökségi helyszíneken lévő épületekre is. Annak ellenére, hogy jelentősen beleszólhat az utcaképbe, nem engedélyhez kötött a kerítés építése, átalakítása.
Az építési engedélyek felújítás esetén tartalmaznia kell a meglévő állapot felmérési, esetleg bontási tervét, a tervezett állapot tervlapjait, vagyis a helyszínrajzot az összes szint alaprajzát, az épület metszeteit, homlokzatait 1:100-as léptékben.
A beadandó tervdokumentációnak ezek mellett számos kötelező eleme van, többek között csatolni kell a telek hiteles tulajdonilap-másolatát, műleírást, közműnyilatkozatokat. Ha nem szeretnénk, hogy az engedélyezési eljárás során meglepetések érjenek, célszerű az önkormányzat építési osztályán felkeresni a telkünkkel foglalkozó építési előadót és előzetesen konzultálni vele a terveinkről, felvilágosítást kérni a lehetőségeinkről, kötelezettségeinkről. Ha a felújítás az energiahatékonyság javítását célozza meg, a kötelező beadványok mellett célszerű energetikai számítást készíteni/készíttetni, melyből kiderül, hogy az adott épületnek a szabvány szerint milyen vastag hőszigetelésre van szüksége. Kiszámítható lesz továbbá, hogy a felújítás után mennyi lesz az épület hőszükséglete, illetve a nyári hőterhelése. Az energetikai számítás hasonló az ingatlanok eladásához szükséges energetikai tanúsítványhoz, de nem egyenlő azzal. A tanúsítványt új építéskor, tulajdonosváltáskor kell az adásvételi szerződéshez mellékelni, de az adott házat tervező építész nem, hanem csak az arra jogosult független szakértő készítheti el. Az engedélyeztetési tervhez az építésztől költségbecslés, vagy kivitelező cégektől árajánlat kérése is lényeges lehet, hogy tervezni tudjuk a beruházásunk finanszírozását.
Felújítás körültekintően 2. rész >>
forrás: újHáz Takarékossági Kisokos
