Hőhidak, ahol megszökik a meleg
2012. augusztus 15., szerda
Ha egy házat hőszigetelünk, legyen szó akár új építésről, akár felújításról, különös gondot kell fordítsunk a hőhidak kiküszöbölésére, illetve csökkentésére. A hőhíd olyan terület az épületen, ahol több dimenziós hőáram alakul ki. Ez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken jobban hül a belső tér, mint a ház általános felületein.
Olyan foltoknak, hőlyukaknak lehet ezeket elképzelni, amik kiszippantják, elnyelik a meleget. Alapvetően két típusát különböztetjük meg, a geometriai és az anyagváltásból adódó hőhidakat.
A geometriai hőhidak már önmagában az épület alakjából fakadóan kialakulnak. Elméleti szinten csak egy végtelen hosszú homogén fal az, ami abszolút hőhídmentes lenne, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy már egy sima falsarok, ablakkáva is jobban hűl, mint a fal általános helyen. Ettől függetlenül nem szokás a sarokba több hőszigetelést tenni, mivel ennek mértéke normál esetben elfogadható. Viszont egy konzolos vasbeton erkélylemez csatlakozása már komoly hőhídproblémákat tud okozni.
Az anyagváltásból fakadó hőhidak esetében arról van szó, hogy a szerkezetekben előforduló különböző hőátbocsátású anyagok másképpen engedik át a meleget. Magyarán szólva egy beton és egy téglafal találkozásánál a beton nyilvánvalóan jobban fog hűlni. Ez a probléma nemcsak a többszintes vasbeton pillérvázas épületnél jön elő, de egy egyszerű családi házban is megtalálható. A vasbeton födémek, koszorúk széleit, a külső nyílászárók áthidalóit, fűtött pincék vasbeton falait, padlóit minden esetben vastagabb hőszigeteléssel kell ellátni, mint a kapcsolódó téglafalat. A szükséges szigetelésvastagságot minden esetben érdemes számításokkal alátámasztani, de általánosságban elmondható, hogy a vasbeton pillérek 5 cm-rel vastagabb hőszigetelésével a kialakuló hőhíd már megnyugtatóan csökkenthető.
Egy valóságos házban a hőhidak teljes mértékben nem szűntethetőek meg, mégis nagyon fontos hatásukat minél inkább mérsékelni, mert utólag nehezen javítható, komoly épületszerkezeti gondokat okozhatnak. Azon túl, hogy a lakásunkból kiszökik a meleg és több lesz a fűtésszámla, az erőteljesebb hőhidak jelenléte a hidegebb felületek miatt veszélyes vizesedést okozhat. A szerkezetben jelen lévő pára, nedvesség mellett, hogy tovább csökkentheti az anyagok hőszigetelő képességét, súlyosabb esetben kifagyást, penészedést is előidézhet.
| TUDTA ÖN, hogy a hőhidak nedvesítő, penészképző hatását fokozhatják a kényes helyen a fal mellé állított nagyobb bútorok, mert gátolják a fal természetes szellőzését, száradását? |
Ezért minden esetben törekednünk kell a gondos hőszigetelésre. Ez bizonyos esetekben egyszerűen fizikai képtelenség, de ökölszabályként elmondható, hogy a kisebb területű, pontszerű hőhidak még elfogadhatóak egy épületben, viszont hosszabb vonal menti vagy nagyobb felületen jelentkező hőhidakat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
forrás: újHáz Takarékossági Kisokos
