Felújítások 2. rész: A csapadék útja a tetőn
2014. február 13., csütörtök
Mint tudjuk a legjobb megoldás a megelőzés, ezért is vesszük először sorba a teendőket. A tetők elhanyagolt ellenőrzése miatt bekövetkező hibáknál hagytuk abba a problémák elemzését. A téma még sok egyéb részletet rejt magában, melyeket a következő sorokban olvashat.
 |
 |
| Sérült kéményburkolat | Szűk vápakialakítás |
Nézzük például a kéményt ért fagykárokat. A fedkő, vagy maga a kémény külső burkolata idővel a hő, vagy egyszerűen az avulás hatására lepotyoghat, törmeléke a tető vápájába potyoghat. Rengeteg tetővel találkoztam, ahol bádog vápát övező cserépelemek nem voltak kellő mertekben levágva, szinte összeértek. Amint szűkül a vápa keresztmetszete, azonnal megakad rajta a magasabbról érkező darabos törmelék. Ez akadályt képezve folyamatosan elállja víz szabad útját. Abban az esetben, ha a ház körül dúsabb növényzet, vagy fák is találhatóak, a helyzet súlyossága csak fokozódhat, mivel az ősszel lehullott levelek előszeretettel landolnak a tetőnek azon a részein ahol a víz is lefolyhatna. Ez párás, csapadékos idővel súlyosbítva sűrű masszává képes összeállni, mely "áthatolhatatlan" akadályt képez a víz számára. A gravitáció viszont nem engedi, hogy a víz a tetőn maradjon, így az utat keres magának.
 |
 |
| A helyes vápakialakítás | |
Amennyiben a bádog vápa szélessége megfelelő, elvezeti a vizet, de ha nem, a vápában feltorlódó víz a cserepek közti résekbe folyhat, innen pedig a tetőcsatlakozásoknál az elégtelen fóliaillesztéseknél meg is találja magának az utat, szerencsétlen esetben egyenesen a tetőtéri szobába. Szinte hihetetlen eset, hogy egy 20 éves ház tetőterébe olyan mértékben ömlik be a víz egy kiadósabb zápor alatt, hogy azzal akár másfél 10 literes kanna telik meg. Szerencse, hogy volt otthon valaki, de ha nem lett volna, szinte biztos, hogy a szobában használt fóliás bútorokon kívül a laminált padló is mehetett volna a kukába. Itt látszik igazán, hogy probléma problémát szül. Arról nem is beszélve, hogy ha túlcsordulás csak kismértékű, de rendszeres, hosszú távon a tető faszerkezetét, lécezést, szarufákat is komolyabban károsíthatja. Az előre leszögezhető, hogy a javítás drága mulatság lesz!
De hogy lehet elkerülni a bajt? Először is figyelemmel. Sok figyelemmel.
Az első jelek, melyek a problémára utalhattak volna: esőzéskor kevés víz az ereszcsatornából, viszont az ereszt kikerülve távozik egy kevés a tetőről. Intő jel, bár a mennyiség nem jelentős. Miután puszta lustaságból a problémát a bádogos trehány munkájára fogjuk, nem is igazán foglalkozunk a kérdéssel. Kevés víz kis rendszerességgel, de éveken át áztatja a tetőszerkezetet. Egyszer aztán bekövetkezik a baj. Szakad az eső, a tetőtéri szobában áll a víz. Család meri a vizet, és szidja a bádogost. Végül a bádogos (jó pénzért, hetekkel a megrendelés, és még pár zivataros nap után) megjelenik, felmászik a tetőre, és megállapítja, hogy - hopp, ledőlt a kémény vakolata, a darabok a szűk vápában, ahol évtizedes rothadék méterenként kisebb duzzasztóműveket képezve vezeti a vizet a szobába. Talán a kémény első lepottyanó darabjánál nem ártott volna figyelni.
 |
 |
| Hagyományos szigetelt tetőrétegrend | Nedvesség okozta gombásodas |
|
| Penész és gombakárosodás a tartószerkezetben |
Mert van ami ugyan nem látszik: ahol ilyen mértékben áramlik be a víz, ott nagy valószínűséggel a tető szálas hőszigetelése is bőséggel kapott a záporból, és mint valami ázott szivacs, akár le is csúszhatott a megnövekedett vizes tömegénél fogva. A beázás tehát elhárítva, de ebben a téli szezonban itt a tetőtéri szobában szokatlanul hideg volt, míg többi helységbe változatlanul kellemes volt a klíma. Mondani sem kell, egy cserepezést le-fel rakni, vagy az egész hőszigetelés károsodását hőkamerás vizsgálattal lekövetni nem olcsó szórakozás. Érdemes tehát odafigyelni!
